Laktató-melengető leves, nem is kell mellé más

Igazából őszre terveztem, hogy megmutatom ezt a levest, de amilyen idő van, simán nekiállhatunk...

Egy kicsit a történetéről: már többszáz éve ismerik, a római korból vannak emlékek róla . A XVI. században még hallevesről beszélhetünk kerti zöldségekkel és más tengeri herkentyűkkel, a francia tengerpart mentén volt népszerű chaudière néven. 

Aztán Amerikában is meghonosodott a telepesek által, de ők már hagymát és  szalonnát is tettek bele, sőt, kekszet, kenyeret is beletördeltek, később kagylóval gazdagították.

Mára már az amerikai konyha egyik alapfogása, és nem kötelező halat vagy kagylót tenni bele. Minden chowder (csoudör), aminek szalonna és hagyma az alapja, jó sűrű, és paradicsomlével vagy tejszínnel van gazdagítva.

Most jöjjön az én változatom, több külföldi oldalt elolvastam, az alapján kreáltam. 

A chowder történetét innen tudom.

Amerikai kukoricaleves (chowder)

Hozzávalók 4 főre:

2 cső kukorica szemei késsel levágva (vagy 1,5 konzerv)

10 dkg húsos szalonna

20 dkg krumpli

1,2 l húsleves

1 nagy hagyma

2 dl tejszín

2 nagy ág kakukkfű vagy 1 tk szárított

Só, bors

1 ek olaj

A hagymát apróra vágjuk, a szalonnát felkockázzuk, a krumplit meghámozzuk, és nagyobb kockára vágjuk.

A szalonna zsírját egy lábasban kiolvasztjuk, egy ek olajjal segíthetünk neki. A pörcöket kivesszük, félretesszük. Beleszórjuk a hagymát, üvegesre pirítjuk. Hozzáadjuk a kukoricát és a krumplit, belecsipkedjük a kakukkfű leveleit, párat keverünk rajta és felöntjük a levessel. Forrás után takaréklángon, fedő alatt addig főzzük, míg a krumpli megpuhul. Kiveszünk a sűrűből egy merőkanállal, a többit a tejszínnel összeturmixoljuk, de nem kell teljesen simának lenni. Visszatesszük a szalonnát, összemelegítjük, de nem kell felforralni, mert kicsapódik a tejszín. Megkóstoljuk, ízlés szerint még sózzuk és borsozzuk.

Azonnal tálalhatjuk, de egy kis állás csak jót tesz neki.

Ha tetszett ez az írás, csatlakozz hozzám a Facebookon is további receptekért, tippekért, érdekességekért!