2013. aug 26.

Egy verseny előzménye, avagy miért is nem értem oda...

írta: Hajós Ágnes
Egy verseny előzménye, avagy miért is nem értem oda...

Vegetáriánus ételek színesen, különlegesen

A tegnapi napom maga volt a katasztrófa.

Nem tudtam magamban tartani, egy rövid kifakadást tettem a privát Facebook oldalamon, de mivel ez itt egy naplóféle, bővebben kiírhatom magamból a bánatomat. A tavalyi Vegetáriánus Fesztiválon rendezett receptversenyen harmadik lettem, adta magát, hogy idén versenybe szállok az első helyért. Már nyár elején meghirdették, én pedig minden megszerzett tudásomat bevetve pályáztam. Szokásomhoz híven kicsit megbonyolítottam az első ötletem, megfőztem, lefotóztam (meg is ettem), megírtam a receptet, elküldtem, reménykedtem.

A verseny beküldési határideje aug. 12.-e volt, utána pár nappal rögtön két e-mail-t is kaptam. Az elsőben értesítettek, hogy bekerültem a döntőbe, mehetek kóstoltatni. Utána egy másikat, hogy mivel szakácsként dolgozom, kizárnak, mert ez egy amatőr verseny. Megbeszéltem a rendező hölggyel, hogy sem a meghirdetéskor, sem a pályázáskor nem dolgoztam sehol, közben csak megragadtam egy kínálkozó alkalmat, kértem, ne zárjanak ki. Így is tettek, én pedig készültem, szabadnapot kértem (Balaton mellett szezonban ez nagy kincs!), izgultam.

Mivel folyamatosan dolgoztam a verseny előtti napokban, nehézkesebb volt az előkészülés, de rendíthetetlen voltam. Tegnap is korán keltem, amit csak lehet, frissen akartam elkészíteni, sikerült is, Zolikát mozgósítottam (neki játékbolt-nézést ígértem a szabadidőben), indultunk.

Velence előtt bevágott a bomba. A kocsi kattogni kezdett, kigyulladt az olajlszintmérő lámpa, az aksi is jelzett, megálltunk az út szélén, kétségbeestem. Kis gondolkodás után kattogó autóval lassan elgurultam a következő pihenőig, ahol egy érdekes élményben lett volna részem, ha nem tölt el az aggodalom az autóm miatt. A tulaj ugyanis olasz volt, minden felirat olaszul volt, az asztalokon kockás terítő balzsamecettel, olívaolajjal, mint egy igazi trattoriában. Ugyan csak szendvicset láttam előkészítve, de más esetben biztos kíváncsi lettem volna a konyhára. Most azonban csak egy liter motorolajat szerettem volna csak, amitől a probléma megoldását reméltem. Ugyan ez egy étterem volt, de a tulaj odaadta a saját tartalékát, olyan szépen (vagy szánnivalóan) kértem. Beleöntöttem, vártam, hogy elindul, de úgy elkezdett csörögni-csattogni, hogy rémülten leállítottam, felhívtam páromat, hogy passzolja le Somit anyukámnak és induljon utánam az én kis öreg corsámmal, egy vontatókötéllel és titokban elsirattam a versenyt.

Nagyjából egy óra múlva mosolyogva érkezett (én már alig bírtam visszafogni a sírást), Zolika is folyamatosan próbált felvidítani. Felszereltük a kötelet és elindultunk az alsó úton hazáig, kb. 70 km. Közben kiszakadt a corsából a vontatókötél akasztója, kétszer felmelegedett a hűtővize, de potom 3 óra alatt hazaértünk. Közben szinte végig halálfélelmem volt amiatt, hogy csak egy pillanatra kell oldalra néznem és egy hirtelen probléma miatt beléjük csúszok. De hazaértünk.

Kezdetnek elsírtam magam, aztán megittam két pohárral az idei kerítésszaggatónkból. A kegyelemdöfés az volt, mikor ezután ettem egy adagot a pályaművemből, aminek elfogyasztása, ugye, most ránk várt. És isteni volt. A desszert főleg. Miután kicsit lenyugodtam, elhatároztam, hogy jövőre ismét indulok a fesztiválon. De nagyon fájt a szívem, főleg, mikor megtudtuk a javítási költséget...

Azért megmutatom a recepteket, szerintem a zsűrinek is tetszett volna:

Márványsajtos édesburgonyatornyok rizottógombóccal, málnás paradicsomkompóttal és tökmagkrémes borsópürével

 DSC_3106s

 

Hozzávalók 4 főre:

4 db közepes édesburgonya

10 dkg márványsajt

10 dkg + 1 kk vaj

Só, bors

 

10 dkg arborio rizs

1 ek + 1kk vaj

1 fej hagyma

2 gerezd fokhagyma

1 dl fehérbor

0,5 l zöldségleves

10 dkg könnyen olvadó sajt

1 kis csokor petrezselyem

3 ek zsemlemorzsa

Olaj a sütéshez

 

4 paradicsom

3 marék málna

3 ek cukor

1 ág rozmaring

 

30 dkg zöldborsó

1 ek vaj

2 ek tökmagkrém

8 dkg könnyen olvadó sajt

1,5 dl tejszín (ha zsírszegény, akkor 1 dl is elég)

Só, bors

 

A rizottóhoz felforrósítjuk az 1 ek vajat, megpirítjuk rajta az apróra vágott hagymát. Belenyomjuk a fokhagymát, majd ha megérezzük az illatát, rászórjuk a rizst. 1 perc kevergetés után felöntjük a borral. Alacsonyra vesszük a lángot, lefedjük. Mikor a rizs beszívta a nedvességet, beleöntünk 1 merőkanálnyi levest. Megvárjuk, míg beszívja, ekkor adjuk hozzá a következő kanállal. Ezt addig folytatjuk, míg a rizs megpuhul, a rizottó állaga pedig krémes lesz. Ekkor elzárjuk a lángot, belereszeljük a sajtot és hozzáadjuk a nagy kávéskanálnyi vajat. Addig keverjük, míg elolvadnak. Ekkor jöhet bele az apróra vágott petrezselyem, ezt is elkeverjük, majd fedő alatt kihűtjük (teljesen hidegre, hűtőben, előző nap előkészíthető).

Vizes kézzel diónál kisebb gombócokat formálunk, meghempergetjük zsemlemorzsában, közepesen forró olajban kisütjük.

A kompóthoz a paradicsomok héját lehúzzuk (fél percre forró vízbe tesszük, így könnyebben lejön), kétcentis kockákra vágjuk. Egy kisebb lábasban, alacsony lángon főzzük úgy, hogy a cukrot és rozmaringágat is hozzáadjuk. 15 perc után elzárjuk a lángot, beleforgatjuk a málnát.

A borsópüréhez 1 ek vajra dobjuk a zöldborsót, megpároljuk, turmixba öntjük, hozzáadjuk a többi hozzávalót, krémesre pürésítjük. Akkor jó, ha krumplipüré állaga van, hogy formázható legyen.

Az édesburgonyákat meghámozzuk, fél centis karikákra vágjuk, 5 percre lobogó vízbe dobjuk.

Közben a márványsajtot a 10 dkg vajjal, sóval, borssal összenyomkodjuk. Mikor a burgonyakarikák kihűltek, elkezdjük a rétegezést. Egy karika batátára 1 mk sajtos vajat teszünk, rányomunk egy másik karikát. 4-5 részes kis tornyokat csinálunk. 1 kk vajjal kikenünk egy tepsit, beletesszük a vajas krumplit, 200 fokos sütőben addig sütjük, míg a tornyok széle kicsit megbarnul.

Tálaláskor fejenként 2-3 tornyocskát tányérra teszünk, tetejükre 1-1 rizottógombócot szúrunk, a paradicsomkompóttal és a borsópürével tálaljuk.

DSC_3103s

„Bounty” panna cotta barackos-mangós raguval

 DSC_3159s

Hozzávalók 4 főre:

 

3 dl kókusztej

2 dl habtejszín

2 zacskó (kb. 20 g) tortazselé (nincs benne állati eredetű anyag)

2 ek cukor

 

5 dkg nagy kakaótartalmú csokoládé

4 kk vaj

4 nagy kk kókuszreszelék

 

1 mangó

1 őszibarack

1,5 ek cukor

Fél vanília kikapart magjai

 

Mentalevél a díszítéshez

 

A kókusztejet összekeverjük a tejszínnel, egy lábasba öntjük, a cukorral és a tortazselével felforraljuk. El is zárjuk rögtön a lángot. 4 kis szufléformát (vagy poharat) kiöblítünk vízzel, elosztjuk bennük a kókuszos tejszínt. Hűtőbe tesszük, míg megdermed.

A kakaót a vajjal mikróban felmelegítjük, simára keverjük. A már megdermedt, kihűlt panna cottát óvatosan tányérra borítjuk, a tetejükre kanalazzuk a már langyos csokit, hogy itt-ott lefolyjon az oldalán. A tetejükre szórunk egy-egy kk kókuszreszeléket, hűtőbe tesszük dermedni.

A mangót és az őszibarackot meghámozzuk, húsukat apró kockákra vágjuk. Egy kis lábasban a cukorral és a vaníliával alacsony lángon 5 percig főzzük. Langyosra hűtjük.

Fogyasztás előtt a megdermedt kakaós-kókuszos panna cottákat kivesszük a hűtőből, melléjük kanalazunk 2 ek gyümölcsragut, mentalevéllel díszítjük.

DSC_3164s

Ha tetszett ez az írás, csatlakozz hozzám a Facebookon is további receptekért, tippekért, érdekességekért!

Szólj hozzá

paradicsom mangó rizottó málna panna cotta őszibarack édesburgonya