Krémleves melegen vagy hidegen, a legfinomabb feltéttel

Ez a recept régóta vár bemutatásra, kb. tavaly ilyenkor készítettem. Éppen egy elég stresszes időszakot éltem, kezdtem érezni, hogy ha így tuningolom saját magam, akkor egyenes az út a depresszióhoz. Mivel már voltam ilyen lelki válságban, tudtam, hogy a legjobb az elterelés, új célok keresése.

Nálam ez a még több főzés lett, még különlegesebb dolgok kipróbálása meg egy kis lakáscsinosítás.  A legelső gyógyrecept a most következő lett, nekem, legalábbis egy pár órára, minden gondomat elűzte.

Narancsos-gyömbéres céklakrémleves diós kecskesajttal

Hozzávalók 4 főre:

4 nagyobb cékla

1 narancs leve és héja lereszelve

1 kisebb diónyi gyömbér meghámozva, lereszelve

1 dl tejszín

Kb. 1 l zöldségalaplé

Só, bors

1 ek olívaolaj

2 rúd érlelt kecskesajt (összesen kb. 20 dkg)

10 dkg dió durvára vágva

A leveshez a céklákat alufóliába csomagoljuk, 180 fokos sütőben puhára sütjük (késsel lehet ellenőrizni). Mikor kész, langyosra hűtjük, meghámozzuk és kis kockákra vágjuk.

Az olívaolajon megfuttatjuk a gyömbért, hozzáadjuk a céklát, a narancs héját és levét. Felöntjük a tejszínnel és annyi zöldségalaplével, hogy éppen ellepje. Simára turmixoljuk, én szűrőn át is szoktam passzírozni, hogy teljesen sima legyen. Ha túl sűrű lenne, kevés alaplével még hígíthatjuk. Végül megsózzuk és -borsozzuk.

A kecskesajtot másfél centisre szeleteljük, a puha oldalaiba belenyomkodjuk a diót. Egy teflonserpenyőt közepes lángon felhevítünk, beletesszük a kecskesajtokat diós felükkel lefelé. Mikor megérezzük a dió illatát és a sajt kicsit megbarnul, alányúlunk egy lapáttal és megfordítjuk. Ezt az oldalát is megsütjük.

A levest ízlés szerint felmelegítjük (hidegen is finom!), a sült kecskesajttal kínáljuk.

 Ha tetszett ez az írás, csatlakozz hozzám a Facebookon is további receptekért, tippekért, érdekességekért!