Nyúlfogyasztásom története és egy finom levesrecept

Kiskoromban elég sok nyúlhúst ettem, főképp azért, mert én voltam az oka, hogy mi nyúltartók lettünk :)

Történt ugyanis, hogy a nagymamámék megajándékoztak egyik húsvétra egy fehér nyuszival. Julcsinak neveztük el. Aztán Julcsi megnőtt és kiderült, hogy fiú :D

Én meg folyton szerelmes voltam, gondoltam, szegény nyuszi se maradjon szerelem nélkül. Egy ismerősömtől szereztem hozzá egy (végre igazi) lányt , anyukámék legnagyobb "örömére". A siker teljes volt, közben az örökké barkácsoló nagypapám készített nekik egy szuper rezidenciát. Kellett is, mert a szerelemnek gyümölcsei lettek... Egy darabig szépen nevelgettük őket, aztán elérkezett az időszak, mikor a csodapalota szűkös lett. Az én szüleim pedig nagyon diszkréten csökkenteni kezdték az állományt :)

Szóval nekem természetes lett a nyúlhús fogyasztása, aki nem tudja, mit eszik, simán csirkének hiszi :) Egyáltalán nem zsíros, és jól variálható, a mustár pl. nagyon jó barátja.

Most egy igazán krémes levest főztem belőle, gombóccal, zöldségekkel. Ha úgy rendesen telepakoljuk vele a tányért, nem is kell második!

Tejszínes nyúlraguleves szalonnás-snidlinges krumpligombóccal

Hozzávalók 6 főre:

A leveshez:

70 dkg csontos nyúlhús (comb és/vagy gerinc)

2 nagy sárgarépa

2 gyökér

Fél karalábé

1 kisebb zeller negyede

1 kis csokor petrezselyem

1 kicsi hagyma

2 gerezd fokhagyma

1 kisebb zöldpaprika

Só, egész bors

1,5-2 l víz

2 dl tejszín

1 púpozott ek étk. keményítő

1 nagy hagyma

A gombócokhoz:

2 nagy krumpli (összesen kb. fél kg)

10 dkg húsos szalonna

1 tojás

Só, bors

Kb. 4 ek kukoricaliszt

4 ek apróra vágott snidling

A levest a zöldségekkel, sóval, borssal a szokásos módon megfőzzük. Leszűrjük, letépkedjük a húst a csontokról, a répákat, karalábét és zellert falatnyi darabokra vágjuk, a többit félretesszük.

Közben a krumplit meghámozzuk, felkockázzuk, teljesen puhára főzzük. A szalonnát egész kicsire vágjuk, kiolvasztjuk a zsírját, a pörcöket a krumplival együtt langyosra hűtjük. Egy tálba tesszük, a tojással villával összenyomkodjuk. Óvatosan megsózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a snidlinget és annyi kukoricalisztet, hogy kezelhető masszát kapjunk. 10 percet állni hagyjuk, majd nedves kézzel diónyi gombócokat formálunk, lobogó vízbe dobjuk. Újraforrás után takarékra vesszük a lángot és kb. 10 percet főzzük. Egyet vegyünk ki, vágjuk ketté, hogy belül is megfőtt-e. Kivéve hideg vízzel leöblítjük.

A szalonna zsírját egy min. 2 l-es fazékba tesszük, az apróra darabolt nagy hagymát megfonnyasztjuk. Felöntjük a levessel, felforraljuk, majd a tejszínnel elkevert keményítővel besűrítjük. Krémlevesnél kicsit hígabb állagúnak kell lennie, ha nem olyan, még egy kicsi, vízzel elkevert keményítőt adjunk hozzá. Az egészet összeturmixoljuk, majd a fazékba visszaöntjük. Beletesszük a húst, darabolt zöldségeket, gombócot, egyet „rottyantunk” rajta. Óvatosan megkóstoljuk, beállítjuk a sóját és fogyaszthatjuk is.

 Ha tetszett ez az írás, csatlakozz hozzám a Facebookon is további receptekért, tippekért, érdekességekért!