Álom luxuskivitelben Tetovált lány módra

Pár hónapja volt egy receptverseny a Foodnetwork csatorna internetes oldalán, aminek az volt a fődíja, hogy a nyertes eltölthet egy éjszakát a Four Seasons Gresham Palace-ban (Budapest egyik - számomra A - luxusszállodájában), valamint eltölthet egy vacsorát a fantasztikus Kollázs étteremben. Ezzel a recepttel sikerült megnyernem, és nem is gondoltam, hogy ezzel az egyetlen éjszakával egy életre szóló élményt kapok.

Ja, és bocs, kicsit hosszú lesz, de tényleg el voltam ájulva.

Őszintén szólva elég nagy félsz volt bennem, hiszen a foglalás elég fura volt, nehéz volt olyan időpontot egyeztetni, ami mindenkinek megfelelt. Azt hittem, hogy flegmán fognak bánni velem, hiszen én nem egy milliomos vendég vagyok, "csak" egy magyar blogger.

De szó sem volt erről, kedvesek voltak, vártak engem, körbekísértek a szállodában, sőt a londiner a táskámat is felvitte (és nem várta tőlem krákogva a borravalót :) )

Pár kép az előcsarnokból:

A földön a gyönyörűséges mozaikot sajnos nem mutatta meg jól a gépem, de a virágkompozíciók azért látszanak, amiből minden héten újat készítenek a szálló számára.

A személyzet tényleg aranyos volt, természetesen alapból angolul szóltak mindenkihez, nem kellett sok ész, hogy rájöjjek, miért: ezt a színvonalat egy átlag magyar, de még egy átlagon felüli magyar sem tudja megfizetni. A luxust persze nem (csak) az árakban kell érteni, itt tényleg mindenből a legeslegjobbat kapja az ember.

És a lift, amitől kezdett az az érzésem lenni, hogy részleteiben a Pretty Woman c. filmet élem át a Julia Roberts által megformált karakter szemén keresztül (persze a pénzért vett szex dolog nélkül... :) )

Aztán két kedves fiatal hölgy felvezetett a szobámba (gyorsan össze is tegeződtem velük, nekem nem megy a magázódás velem egykorúakkal). Először is a kilátástól ájultam el, aztán tüzetesen megtekintettem a szobát:

És íme a fürdő, ahol a sok márványtól térerő sem volt :)

Na, itt volt egy kis bibi.  Biztos megvan az oka, de nekem elég érdekes volt, hogy a WC nemhogy nem volt külön helyiségben, de még egy elválasztó sem volt a fürdőszobától. De mindegy, kb. fél perc alatt túltettem magam rajta.

A kezdeti pozitív sokk után elindultam a konyhatúrára, ami szintén a nyeremény része volt. A konyha két részből áll: a felső részen a Kollázs étterem á la carte konyhája kapott helyet, felszerelve mindennel, amire egy modern éttermi konyhában szükség van. Tisztaság, elhivatott alkalmazottak mindenfelé.

Aztán levittek a szálló hatalmas "belső" konyhájába: itt volt a cukrászrészleg, a személyzeti konyhák és még pár másik helyiség, amit már meg sem tudtam jegyezni, majd a személyzeti étkező: közel 400 alkalmazottat kell ellátniuk. A végén készítettem egy nem túl jól sikerült selfie-t az idegenvezetőmmel, aki nem más, mint a sous chef Hadzsala Krisztián.

Mivel a vacsoráig még volt 2,5 órám, gondoltam, nem hagyom ki a mai edzést.

A szállóban természetesen volt Spa (wellness) részleg is egy kis konditeremmel, bevettem magam, és életemben először lefutottam 1,5 km-t a futógépen (nagyon büszke voltam magamra).

Nagyon tetszett a terem elején lévő kis asztalka hűtött és nem hűtött ásványvízzel, almával, törlőkendővel és ami a legjobban tetszett: sterilizált fejhallgatókkal a futópadhoz.

Ezután folytattam a Pretty Woman érzést, "úsztam egyet a fürdőkádban".

Következett a csodálatos vacsora, ami annyira különleges volt, hogy a következő bejegyzésben külön foglalkozok vele. Csak egy kis előzetes: 2,5 órán keresztül voltam az étteremben és minden percét élveztem. Amikor beültünk, azt hittük, hogy utána még lesz erőnk egy kis sétát tenni a környéken. Tévedtünk.

Az óriási, ezer párnával ellátott ágy annyira puha és kényelmes volt, hogy pont azért nem tudtam rendesen aludni. De ez nem az ő hibájuk :) Esti kilátás a szobából:

Másnap délig maradhattunk, így azt gondoltam, minél később menjünk reggelizni. És hogy ledolgozzam a vacsorát, megint futottam egy kicsit, utána megnéztem tüzetesebben a Spa-t.

Először is a női öltöző:

Kéztörlők, arckrémek, kozmetikumok és persze makulátlan tisztaság. De találhatsz itt steril borotvát, sőt, minicentrifugát is a vizes fürdőruháidnak. Ja, és senki nem nézi, hogy hány törölközőt, fürdőköpenyt viszel és hova. Mindenhol kis jegyzetfüzetek voltak ceruzákkal, tollakkal a telefon mellett, ha bármi intéznivalód lenne.

A betérő vendégek szekrényt választhatnak maguknak, amiben köntös, papucs, hajháló és miegymás található. Magadra öltöd a dresszt (már ha úszni akarsz, szaunához nem kell), a sajátodat visszateszed. Az ajtón választasz egy kódot és már biztonságban is vannak a cuccaid, mehetsz "pihenni".

És ha visszatérsz, természetesen egyszemélyes öltözők és zuhanyzók várnak.

Ez pedig a gyönyörű spa részleg:

Ez a látvány a belső udvarra:

A női szauna részleg. A szaunába beülve már lehet érintkezni a férfiakkal, de fal választ el, középen a kályhával. Van gőzfürdő is, de azt kihagytam. Kis asztalkákon mindenhol ásványvíz, jeges vízbe áztatott és tiszta törölköző.

Zuhany után pedig a pihegés a pihenőszékeken. Kis asztalokon a világ vezető hírmagazinjainak online kiadása kinyomtatva, a medence végén kis asztalon kávé, tea, ásványvíz, gyümölcsök, természetesen ingyen.

Mindezek után már erősen korgott a gyomrunk, felöltöztünk és lementünk reggelizni. Persze előtte ránézetem a blogomra :D

Szóval irány az étterem. Megpróbálom leírni a kínálatot, de szinte lehetetlen. Mindent volt, de tényleg.

Péksütemények minden formában.

Zabkásák, müzli, magvak.

Joghurtok, tejbegríz, tejberizs, stb. gyümölcsökkel, lekvárokkal.

Felvágottak, sajtok, zöldségek. Egyszerre mindig csak pár szelet volt, amint elfogyott újat hoztak, pörögtek a pincérek rendesen.

Na, és a meleg részleg: kolbászok, rántotta, bacon, stb...

Ami nem látszik: az italokat az asztalhoz hozták, frissen facsart narancslét, frissen elkészített teát, ki mit kért. Az asztalokon kis üvegekben különböző mézek, lekvárok, szóval nagyon belaktam. És mielőtt bárki előjönne a sztereotípiákkal, elmondom: a vendégek nagy része, akik igazán megengedhetik maguknak az itt-tartózkodást, szintén többször telepakolja a tányérját, már csak az érzés kedvéért. Szóval nem csak magyar szokás, mert bizony, azok mi voltunk egyedül.

Ezután felmentünk egyet pihegni, összepakoltunk, és egy könnycseppet elmorzsolva búcsút vettünk a Gresham-palotának. És attól a világtól, ami ott körülvett: a legnagyobb kényelem, luxus, tisztaság, profizmus.

Ha tetszett ez az írás, csatlakozz hozzám a Facebookon is további receptekért, tippekért, érdekességekért!